Rájnö Robert élete by: Renee-chan
Farkasok Párbaja - 7. rész
-Akkor...kezdetét veheti a farkasok párbaja...- szólt Rénö
-Szóval ő lenne Rájnö és Renee anyja...?- érdeklődött Inuyasha
-Nem nyilvánvaló?!Csak ő lehet, mivel nagyon hasonlít rájuk!- korholta hangosan Kagome
-Kagome-nak igaza van - válaszolta erre Miroku
-Tényleg meglepően hasonlítanak egymáshoz...le se tudnák tagadni...- szólt hozzá Sango
-Elmondom a menetet és a szabályokat...Szóval...Elsőnek - tartotta fel a kezét és mutatta ujjaival Rénö- Közelharc...nem használhattok semmit csak puszta kézzel küzdhettek... Másodjára...Ostoros harc...itt csak a furulyátokat használhatjátok és annak egyetlen egy ostorát... Mind kettőnél a győztesnek automatikusan lesz 1 pontja...Ha már 2-0 zárul a küzdelem akkor eldőlt az örökség helye de ha nem akkor...jön a harmadik... Vagyis...Harmadjára...Mindent eldöntő küzdelem...Itt mindent bevethettek a győzelem érdekében és az győz, aki hamarabb megöli a másikat...
Ezekre a szavakra a lent figyelők meghőköltek...
-Milyen durva...- motyogta Shippou
-Ez igazságtalanság...Mindenképpen Renee van előnyben...ő jobban fel van készülve erre, Rájnöt nem képezték vagy segítették ereje fejlesztésének érdekében...- mondta lehangolóan Kagome
-Ez hülyeség! Hagyjátok abba! Ennek semmi értelme! Ti is tudjátok, hogy Rájnö több szempontból hátrányban van!- kiáltott fel Inuyasha Rájnö-ékhez
-Te ne szólj bele!- kiáltott vissza Rájnö - Ne alázz meg! Szerinted nem készültem erre?! Volt 100 évem...Szerinted mivel töltöttem azt egyedül?! Búslakodással? Hát nem! Szóval maradj csendben és figyelj! - az utolsó mondatnál lenézett Inuyasha-ra és arcán látszott az elszántsága.
*Megmutatom neked, hogy mire vagyok képes...Érted teszem...Inuyasha...*- gondolta magában Rájnö, és végig a félszellem szemébe nézett, ahogy Inuyasha is csak őt nézte
-Ahogy akarod... - mondta megadóan a férfi
-Köszönöm...és még valami...amit hallottál...az mind igaz...- erre felkapta Inuyasha a fejét Rájnö pedig előre fordította tekintetét, hogy véletlenül se kelljen szemkontaktusban lennie a félszellemmel.
-Készen vagytok?-kérdezte Rénö
-Igen!- mondta diadalmasan Renee, mint hogyha már győzött is volna
Rájnö csak bólintott.
-Akkor az első menet: Közelharc! - ahogy ezeket kimondta Rénö egy nagyot villámlott az ég és ez volt a jel a két testvérnek.
Ennek jelére hirtelen egymásnak estek. Renee szemmel láthatólag gyorsabb volt és hamarabb mérte az ütéseket, rúgásokat Rájnöre, viszont Rájnö se panaszodhat. Reflexei kitűnőek voltak, bár mikor támadhatott és támadott akkor nem volt akkora ereje annak, mint Renee csapásainak. De reflexeivel védekezett Renee ellen. Viszont ez nem elég egy közelharchoz.
-Remek reflexei vannak. - mondta Miroku majd leült egy szikla szerűségre és figyelte a harcot
-Nincs nagy támadó ereje, az ütései és a rúgásai is lassúak, de a reflexeivel védekezik, ami viszont elég gyors...- állította Sango, és a szerzetes mellé telepedett
-De a reflexek mit sem érnek, ha nem tud támadni...- jelentette szomorúan Kagome
-Nem biztos, hogy hasztalanok...- mondta neki Sango
-Így van. Sangonak igaza van. Lehet, hogy csak le akarja fárasztani Renee-t és majd utána mutatja meg az erejét. Ha pedig így van akkor nagyol jól taktikázik. – okoskodott, helyesen, Miroku
Inuyasha csak némán figyelt fel és nézte az eseményeket izgatottan.
*Amit az előbb hallottál mind igaz volt...*- járt fejében Rájnö mondata
Egyszer csak Rájnö elveszítette egyensúlyát és Renee akkorát rúgott belé hogy elrepült. Majdnem leesett a csatatérről, ha meg nem kapaszkodik gyorsan a kőszikla szélébe fél kézzel.
-Rájnö! - kiáltott aggodalommal Inuyasha
Rájnö ebből a kiáltásból erőt merítve felkapaszkodott vissza a csatahelyszínre, amint sikerült neki újra a sziklán lenni Renee jelent meg előtte és megragadta nyakát. Nyakánál fogva felemelte és a szikla széléhez lépett. Ahova majdnem leesett Rájnö, most megint ott van, hogy odaesik csak, most dobni fogják.
*Valamit ki kell találnom...*- töprengett Rájnö
Majd egy gyors pillanatban két lábát felemelte, felhúzta és nagyerővel elrúgta magától Renee-t maga pedig próbált olyan erőt adni magának, hogy ne essen le, hanem a sziklákon landoljon. Sikerült neki. Nem esett le, hanem lendületénél fogva előrébb ért földet és így megmenekült.
A nyakszorítástól ugyan még lihegett, de felállt. Renee is feltápászkodott, majd megint egymásnak estek.
Eltelt közel már 1 óra...és még mindig harcoltak...
Látszólag Renee még tovább bírja Rájnö-vel ellentétben, aki már látszólag nagyon fáradt.
-Add fel...Ezt én nyertem meg...Közelharcban sose voltál jó...Jók a reflexeid, a gyorsaságod, viszont ütéseidnek ereje nincs... Ezt a menetet én nyertem és a többit is én fogom...Jobb, ha az elején feladod...
Rájnö nehezen feltápászkodott, kiegyenesedett majd mozdulatlanul állt merev testtartással
-Vége...én győztem... - tette csípőre kezét elégedetten Renee
Abban a pillanatban Rájnö előredőlt és elterült a földön
-Ezzel Renee-nek van egy pontja Rájnö-nek pedig nulla. Következő küzdelemhez megkapjátok a teljes ellátást és mindenki új esélyekkel indul. – közölte Rénö
A két lányt lila fény vette körül, sebeik, horzsolásaik eltűntek, erejük újra visszatért. Regenerálódtak Rénö által.
Rájnö felállt és Renee szemébe nézett nagy elszántsággal.
-Nah mivan hugica? Meguntad vagy csak most ébredtél fel?- mondta tele szarkazmussal Renee
Rájnö csak elmosolyodott erre, és ez Renee-nek nem tetszett.
-Észrevetted, hogy nem harcoltam? Hagytam, hogy nyerj, mert most én foglak legyőzni aztán megöllek. Csak azt akarom, hogy meghalj és, hogy békén hagyj...-mondta Rájnö
*Ettől függetlenül mutatni is kéne valamit...eléggé lefárasztott az előző körben, de most újult erővel küzdök...ráadásul az ostorral való harc jobban is megy, mint a testi harc*
-Nagy a szád testvérkém...Bizonyíts!
Rájnö kezében megjelent a furulyája és egy terpeszbe állással megrántotta karját és előjött ostora is. Renee nyugodtan idézte meg furulyáját ostorával együtt. Újra kezdődik minden. Mindketten egy eséllyel indítanak, mégis azzal az egy ponttal Renee előnyre tett szert. Még ha kicsire is, de az előny az előny.
Egymásnak estek. Kezeiket, lábaikat szinte nem is használták, mint az előző harcnál, csak az ostoraikkal küzdöttek. Viszont itt valami meglepte Renee-t.
Talán, amit mondott Rájnö neki az előbb lehet, hogy igaz. Észrevette, hogy Rájnö most jobban és jól küzd, mint az előbb. Lehet, hogy az elszántság lehet, hogy csak most jött bele, vagy tényleg csak játszott vele, ahogy azt mondta.
Míg ezen elmélkedett Renee hirtelen elé került Rájnö és elcsapta ostorával. Renee földön csúszva haladt a szikla széléhez, de időben letette karját és arra helyezve súlyát hátra szaltóval felállt.
-Lankad a figyelmed "nővérkém"?- kérdezte ugyanolyan gúnyosan Rájnö, mint ahogy Renee kérdezte tőle
-Szeretnéd... – mondta, majd egyet lendített karján és ostorát Rájnöre irányította.
Rájnö simán a szabad kezével megfogta a felé érkező ostort. Renee erre meglepődött majd azon vette észre magát, hogy Rájnö húzni kezdi lassan.
Ezután hirtelen rántott egyet Rájnö Renee ostorán és magához vonta nagy erővel, majd mikor teljesen felé repült Renee, és már szinte eltarolta, felemelte lábát és Renee beleütközött hasával a végtagba. Ott állt Rájnö egyik lábát a levegőbe nyújtva és Renee pedig azon "pihent". Majd fogta magát Rájnö, és egyet lendített lábán, akkorát, hogy Renee elrepüljön. A szellem hátravágódott és elterült háttal a földön. Rájnö odalépdelt és megállt felette.
Megfogta a nyakát, felemelte a földről egy kicsit, annyira, hogy ostorát bele tudja mélyeszteni hasába. Renee erre vért köpött. Rájnö ugyanazzal a hirtelen mozdulattal kirántotta ostorát Renee-ből majd hátrébb lépdelt. Renee elfeküdt a földön, az eső pedig mosta vérét, szinte tócsává alakult körülötte.
-Ezzel Rájnö győzött és ő kap pontot, így egyenlítve az állást. Regenerálódtok pár pillanaton belül. - jelentette ki Rénö
És valóban...pár perc múlva minden seb a lányokon begyógyult. Rájnön mondjuk nem volt sok még, inkább Renee-n volt, aki feltápászkodott és újult erővel állt húgával szemben.
-A harmadik egyben mindnet eldöntő küzdelem jön...Élet-halál harc! | 
AJÁNLOM AZ OLDALT
Friss bejegyzések
